Indultunk egy pályázaton a hidunkkal, csak még igencsak szavazat híján vagyunk. Ha nem nagy kérés, örülnénk egy két szavazatnak. Két kattintás az egész, naponta egy szavazatot lehet küldeni. Még ha belefér, és továbbküldenétek vagy közzétennétek az ismerőseiteknek az hatalmas segítség lenne!!!!

„Hol volt, hol nem volt egy diákváros Magyarország délkeleti csücskében. A város vezetői elhatározták, hogy az itt tanuló gyerekeknek és fiataloknak a komoly munka közben szükségük van sok-sok olyan programra, amelyeken megpihenhetnek…”

Ha mese, akkor kikapcsolódás, szórakozás, könnyedség, móka, (jó esetben) társaság. Itt az új tanév, itt a társaság, itt a móka, de könnyedség, szórakozás, kikapcsolódás? A nyári élményeket már megosztottátok egymással, és tanulni kell, jönnek a felelések, dolgozatok.

Iskolánk zenekara, a Paradise Zone nyáron sem unatkozott, hiszen rengeteg meghívásnak kellett eleget tennie és kiváló zenéjével szórakoztatni a népes közönséget.

A fiúk rögtön a nyár elején (június 11-én) szülővárosukban, Gyulán, a Világóránál léptek fel. A hónap végén (június 25-én) a Gyulai Zenekarok Találkozóján zenéltek, majd kevés pihenő és rengeteg gyakorlás után a Rockszanazug aktív résztvevőivé váltak július 15-én és 16-án.

Mint minden évben, idén is augusztus vége felé megérkeztek a tankönyvek az iskolákba. Nálunk ez most 5288 darab tankönyvet jelentett, melyekkel gyakorlatilag zsúfolásig megtelt a középső műhely. A könyveket több mint 600 kupacba kellett szétrakosgatni, persze nem találomra, hanem minden tanulónak a saját igénylése alapján, külön-külön.
Az Excel fájl, amely a rendeléseket kezeli, több mint 6 MB-os. A könyvrakosgatás kb. négy-öt napot vett igénybe, és utána még jött a könyvtárba szánt könyvek bepecsételése és végül a könyvek kiosztása.

A mai délutánon (is) munkálkodtak a szorgos vízműs kezek. Ezúttal a kamera is megörökítette a csapat magját, akik lelkesen serénykedtek az iskola főbejárata körül.

Az idei Garabonciás Napok rendezvénysorozatának részeként a csapatok azt a feladatot kapták, hogy újítsanak fel egy közterületet vagy iskolájuk valamely részét. A Vízműben salamoni döntés született: a választás a főépület Deák utcai frontján húzódó csapadékelvezető árok rendbetételére esett. Ez közterület ugyan, de a vízműsök a magukénak érzik. Az évek során az árok keresztmetszete jelentősen beszűkült, kapacitása csökkent, profilja elfajult.

A következő interjúnak nincs semmi különösebb apropója, hacsak az nem, hogy már tervezem egy ideje. Mivel a beszélgetőtársam szeptemberben utolsó tanévét kezdte iskolánkban, ezért igyekeznem kell, nehogy válasz nélkül maradjanak a kérdések.

A válaszadó Kajári János, aki a 14. B osztályba jár.

Évek óta foglalkozol zenével, milyen hangszereken tanultál játszani?
Tenorkürtön négy évig játszottam, majd a harsona következett öt évvel ezelőtt. A harsona mellett most zongorázni is tanulok.

A kérdés ma reggel sokakban megfogalmazódott, miután meglátták iskolánk főbejáratánál a frissen felállított csőállványt. A kérdésben rejlő burkolt állítás tulajdonképpen igaz, de olyan kis mértékű munkálatokról van szó, hogy ez így félrevezető. A felújítás csak a Deák utcai homlokzaton romló vakolat kényes sérüléseire vonatkozik.

A munka érdekessége, hogy a 12,90 méteres ereszmagasság alatti vakolatjavításhoz a kivitelező az iskola állványát használja, ezzel jelentős összegeket száműzve a később kiállítandó számlából.

…hangzott el a tanévnyitón.  Lassan évtizedekben mérem már a Vízműben eltöltött időt, de itt a régi sohasem válik megszokottá, mindig új színeket kever az élet vásznára a szeptember. Szerencsés vagyok, mert láttam a tanévnyitón a régi osztályomat, immár leérettségizett 14-es felnőttekként, és ott voltak a kilencedikesek teli várakozással: vajon melyik osztályfőnök szólítja majd őket, melyik terembe mennek, és kik ülnek majd velük együtt ott.

Elindult a tanév! Új kihívások, új ismeretségek, új élmények! Számomra újra egy ismeretlen terület: egy 9-es osztály osztályfőnöke lettem!

A gyerekeknek is minden új: új iskola, új tanárok, új barátságok. Láthatóan hamar összehangolódtak, és csak remélni tudom, hogy ez a lelkesedés kitart a végsőkig, azaz míg technikussá érnek!

MJ

Már elkezdődött az új tanév, de én még a szünidei képeket rendezgetem, ezekből mutatok néhányat.

Baja a vizek, a fiatalok és Oláhék városa. Férjem révén sok rokonunk lakik ebben a takaros, barátságos kisvárosban, a nyár nagy részét mindig itt töltjük. Strandra menet az Eötvös József Főiskola mellett visz az utunk, amely a Sugovica partján található. Itt tanít már évtizedek óta matematikát és fizikát a férjem bátyja, Oláh Miklós.

Dúl az ősz eleji kánikula, s hűsítő élményekre vágyunk. Két hónappal ezelőtt a mostaninál még magasabbra tört a hőmérő higanyszála, így vízparti kirándulást tervezgettünk.

Node: ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy megy …
Július 11-én délután óriási felhőszakadás alakította át pár órára lakókörnyezetünket. Úgy döntöttünk, felesleges elutazni…

krpd